Világszerte egyre gyakoribbá válnak azok a megbetegedések, amelyek kialakulásában szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők.  A legfontosabb energiát adó tápanyagok a fehérjék, a zsírok, és a szénhidrátok, ám ezek a szervezet kiegyensúlyozott, harmonikus működéséhez mégsem jelentenek elegendő forrást. Az egészség megőrzésben nagy fontossággal bírnak még a vitaminok, az ásványi anyagok, valamint az élelmi rostok. Az anyagcsere-betegségek közül az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérzsírszint kifejlődésében veszélyeztető tényező a rostszegény táplálkozás. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat.
 A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található. Az oldhatatlan rostok közé soroljuk a cellulózt, a hemicellulózt, lignint.Ezek megtalálhatók a hüvelyesekben, a gabonafélékben.Fontos szerepük van a vér koleszterinszintjének a csökkentésében. Lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, ezáltal megakadályozzák a székrekedés kialakulását.
Lassítják a tápanyagok felszívódását. Ez kedvező – pl. cukorbetegség esetén -, mert a szénhidrát felszívódás lassításával csökkentik az ún. glikémiás indexet, ritkábban fordulnak elő vércukor-ingadozások,  kiegyensúlyozottabbá válik a vércukor szintje.Egészségünk megtartása érdekében naponta 30-35 gramm növényi eredetű rostot gyümölcsüt, zöldséget, teljeskiőrlésű ganonaterméket kellene elfogyasztani.A napi rostbeviteünk növeléséhez, a szükséges mennyiség eléréséhez fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezetet, így elkerülhetjük a puffadást és a kellemetlen érzéseket előidéző hasi görcsöket.
A főtt, párolt zöldségeken kívül rendszeresen fogyaszünk  nyers zöldséget,salátafélét.

Forrás:Gézsi Andrásné,Dr. Fövényi József
Hogyan fogyjunk cukorbetegen?