Először is tisztázni kellene, hogy egészségünk szempontjából mit nevezünk mozgásnak. És akkor még nem is beszéltünk arról ha fogyni is szeretnénk. Tegnap olvastam az ötvenen….hu.-n: Az amerikai szívgyógyászok szerint heti másfél óra mozgás a minimum, ha a szívünk egészségét akarjuk megőrizni, és akkor még egy deka nem jött le rólunk. Ha fogyni vágyunk, az ajánlott adag napi egy óra mérsékelten intenzív mozgás. Ebbe nemcsak az edzést számolhatjuk bele, hanem azt is, ha kerékpározunk, ha elmegyünk kutyát sétáltatni vagy futunk a busz után. Jó megoldás a napi félórás séta is, de olyan tempóban, hogy közben már ne nagyon tudjunk beszélgetni. Én napi 2 – 2,5 km.-et kerékpározok. Ezek szerint az már mozgásnak számít, de időtartama csak 20 perc.
Legtöbben úgy kezdjük a gondolatmenetet: „MOZGÁS”? igen kérdőjellel a végén. Tehát a mi szempontunkból mi is a mozgás? Mindenféle fizikai, egészségügyi, terápiás meghatározást feledve, abban egyet értünk, hogy a cukorbetegek és általában a fogyni szándékozók „intenzív mozgás”-ról kell, hogy beszéljenek. Ezt talán úgy lehetne definiálni, hogy olyan helyváltoztatás az intenzív mozgás, melyet céltudatosan, rendszeresen és előre meghatározott ideig végzünk. Idesorolandó még az erősítő és condi-gépeken végzett helyzetváltoztatás is. Az már csak ráadás, hogy eközben a hétköznapi nyelven ismert „munkát” is elvégezzük. Sok tévhit is terjed az emberek között, mondják akik dolgoztak, hogy sokat mozogtak, mert elfáradtak: -egész nap álltam a munkapad mellett. -a hét végén el sem mozdultam a tűzhely mellől, -órákat töltöttem a számítógép előtt és óránként 10 perc szünetet is tartottam, sütöttem-főztem rogyásig, stb. Ugye ezekben a monoton dolgokba is elfárad az ember, de egy lényeges dolog elmaradt: nem égetett el megfelelő mennyiségű kalóriát, nem akadályozta meg a salak anyagok lerakódását a szervezetében. Tehát a cél, hogy egészségünk érdekében intenzív mozgást végezzünk, ezen esetekben nem valósult meg. Azzal pedig messzemenően egyetértek, hogy az előttem szólót idézzem: „A lényeg, hogy rendszeres és tudatos legyen.” és tegyük hozzá még, hogy mennél több izmunkat, végtagunkat vegye igénybe, jótékonyan hasson az egész szervezetünkre, az anyagcserénktől a kedélyállapotunkig. Egyre viszont általában felhívják a figyelmet a mozgást ajánló szakemberek: a mozgás ne legyen túlságosan megerőltető, a mennyiségét, módját, ciklusait, a fizikai állapot, az életkor és az esetleges betegségek ismeretében határozzuk meg. Általában a napi munka –ide sorolandó a háztartásban, otthon végzett tevékenység is- után végzett fél vagy egyórás szabad levegőn végzett sétát szokták javasolni, melynek tempójáról alapvetően az életkor dönt.
Köszönjük Pityunak a részletes hozzászólást a témához!
