Az általános véleménnyel ellentétben nincs enyhe és súlyos cukorbetegség.  Csupán a betegség időbeli lefolyásávalkell számolnunk,  és már a kezdetben fennállnak az egészséget, sőt magát azéletet veszélyeztető kockázati tényezők!Ne feledkezzünk meg,  hogy eza betegség lassan, észrevétlenül, panaszt nem okozva évek alatt fejlődik ki, a diagnózis felállítása előtt már 8-10 évvel kezdődik ( a 2-es tip.cukorbetegség esetén).  Akkor követjük el alegnagyobb hibát, hogy ha nincs panasz „csak egy kis cukrom van” hónapokat, sőt éveket várunk! Abban az esetben,ha a cukorbeteg a gondozó személyzettel együtt mindent megtesz, hogy optimális étkezéssel, lehető legalacsonyabbra csökkentse a testsúlyát, a vércukor, a vérzsír értékei, a vérnyomása normális határokon belül mozogjon jó esélye, van arra, hogy az életkilátásai ne romoljanak jelentősen.
Ne csak akkor vegyük komolyan amikor a szövődmények elkezdenek jelentkezni , hanem a kezdettektől fogva.  Ez nem azt jelenti, hogy betegségtudattal kellene élni!!!  Napi 4-5 alkalommal inzulint adó beteg is élhet teljes életet,csak az anyagcseréje azzal tartható egyensúlyban.Nagyon sok beteg van aki munkáját ugyanúgy ellátja inzulin kezelés mellett,mint korábban. Sajnos sok olyan beteg van ,aki azt hiszi,ha inzulint kell adnia akkor attól súlyos beteg((:-