Érdekességek :
Az iparszerű inzulingyártás 1923-ban indult meg,az elsőként előállított gyári készítmény az Eli Lilly gyár Isletinje volt ( ez durva ,fehérjeszennyezett anyagot tartalmazott). Előállításához szarvasmarha hasnyálmirigyet használtak, a nagyüzemi gyártás technológiájának a kidolgozásában a magyar származású somogyi Mihály is részt vett. E készítményt alkalmazták hazánkban először. Elsőként Korányi Sándor Professzor alkalmazta 1926-ban, amikor egy magyar komás állapotban levő cukorbetegnek izomba beadta és ezt követően a beteg magához tért.
1923-ban Európában Dániában is megkezdődött az inzulin gyártás a Novo gyárban.
Még egy érdekesség, Paulescu román tudós már 1913-ban a román Akadémián kidolgozta, hogy a hasnyálmirigy termel egy ilyen anyagot ami a cukorbetegeket kezeli.
1928-tól a Magyar Állam az inzulint ingyen adta.
1936-ig kristályos inzulin,majd zink protamin inzulin volt forgalomba, a 60-as években sikerült az inzulin szerkezetét szintetikusan előállítani.
Emlékszem a sertés inzulinra anyukám még azt adta magának a hetvenes évek elején , ahogy az ampullára néztem ez ugrott be az emlékezetembe . Később én injekcióztam , mert Ő nagyon félt a szúrástól , mindig azt mondta ,hogy én jól adom mert nem is érzi amikor beszúrom .—– Utána jött a fecskendők kifőzése , mennyivel könnyebb ma az élet a diabétesszel is !!! 😥
Köszönöm Marika, hogy ezt
leírtad, lényegében azt kellene megvilágosítani,hogy ma már mennyivel egyszerűbb az inzulinos cukorbeteg élete.
Nem?!
A beadó tollak ( Pennek ) megjelenésével mindenkinek egyszerűbb lett az élete , csak az idáig vezető út volt nehéz !!Emlékszem milyen nehezen lehetett a tollhoz hozzájutni , most egy gyereknek sem okozna problémát a használata .
Sokat fejlődött a kezelés,peneken kívül már a pumpa kezelés is megjelent.
Én még fiatal koromban főztem a fecskendőt amivel injekciót adtam! Akkor az volt a sterilizálás. Bizony nem lehetett könnyű azzal az inzulint adagolni !!
Tudjátok milyen menő voltam 36 évvel ezelőtt? Nem lábasban kellett főznöm a fecskendőt és a tűt, hanem egy orosz katonaorvos ismerősömtől kaptam egy mini sterilizátort, amivel “tábori körülmények között” is tudtam fertőtleníteni. Spiritusz tablettával kellett alágyújtani. Annak idején ezzel jártam horgászni és táborozni. Spiritusz tablettám volt, víz akadt mindenhol. Soha nem lett semmi bajom az így sterilizált eszközök használata után. Volt még egy “klassz” eszközöm, egy HELINOS tipusú belövő készülék. Azt is sokáig használtam, habár ez inkább a gyáváknak volt kitalálva, de lehetett villogni vele.
Jaskó erről a Spiritusz tablettáról még nem is hallottam.
A Helinos készülék melyik típusú inzulinnál volt?
Még a Zink protamin és a kristályos időszakban volt meg a belövőm. Kicsit macerás volt a fecskendő beszerzése, mert csak az Aranykéz utcai OMKER boltban lehetett venni (Pesten).
A spiritusztablettát olyan kis becsomagolt rudacskákban árulták. Hasonlítottak a mai pezsgőtablettákhoz. Elég sokáig égett. Két tabletta elég volt a forraláshoz. Főztem is vele zacskós levest és kávét is.
Jaskó a Zink protamin inzulint napi hány alkalommal adtad? Milyen gyakran fertőtlenítették a fecskendőt?
Mindkettőt egyszer kellett adni és reggel. Váltott fecskendőim voltak és több tűm is. mindig volt tartalék készletem. Mindig úgy intéztem, hogy a beadás előtt főztem ki. Alkoholba mártott csipesszel vettem ki, mosott kézzel raktam össze. Benzinnel fertőtlenítettem a bőrt és nyomás. Ha egy új betegnek megmutatnánk azokat a viszonylag hatalmas tűket, amiket akkor használtunk, biztosan elmenne az életkedve. (igaz csak az első rosszullétig) Ha véletlenül horgas lett a tű, jó nagyot tudott szakítani.
Én emlékszem amikor vénás injekciókat adtunk és a tűt (akkor már autóklávban sterilizálták) ,de mennyire bökött és lökte tovább a vénát!
Marika az anyukád fecskendőit milyen gyakran főztétek ki,minden alkalommal?
Igen , neki is reggel és este kellett adni és utána lett ki főzve . Még most is megvan a két króm fecskendő Gabikám azzal méri a permetezéshez a szereket , mert olyan kis adagot kell használni , ezzel pontosan tud mérni .Milyen jó , hogy megőriztük !!!!
A fecskendő, tű sterilizálásra, kifőzésre emlékszem én is. És mekkora nagyok voltak a tűk. Ahhoz az időhöz mennyi minden változott ( pici tű, toll, vércukormérő készülék otthon…) De azért nagyon örülnék, ha még ez a pici tű is megszűnne és felváltaná valami más.
Szia Naanita! És,ha mélyre adtad nem ment pl.izomba az inzulin? Utána gyakoribb volt a hypo?
Akkor kicsit a vak világban tapogatóztunk. Ettünk, amennyit meghatároztak (többnyire)Akkor is ha több kellett volna, akkor is, ha kevesebb. Azután jöttek azok a csodás hypós ájulások. Volt szerencsém néhányhoz. Benne lenni még talán jó, ha fokozni akarom, még szép is volt. Csak a hozzátartozókat húzta ki a görcs az én görcseim láttán. Amikor visszaérkeztem, na az volt azután durva. Mozgás zavar, beszéd és gondolkodás zavar stb. Megmondom őszintén nem hiányzik!. Tartok tőle, hogy a “magasságos hivatal” ismét elhozza nekünk ezt a felemelő érzést, ha elvonják a humán inzulinunkat.
Jaskó remélem erre nem kerül sor!
Tényleg akkor te még a sok fehérjét etted 🙁 az volt a szlogen”húst-hússal”,nem??
Igen. Volt a húst hússal, meg az öt zsömlés korszak. Szerencsére abban az időszakban kerültem át Gyulára, az Iványi János Tanár úr osztályára, ahol teljesen más, új és korszerű beteg oktatás éls kezelés folyt. Hihetetlen mennyire ösztönözte a cukorbetegek önállóvá válását és önképzését. Kérdezhettünk, válaszolt. Sokszor említette, hogy a tudásának legjavát a betegeitől tanulta. Ő segített át az első lelki krízisen is. Az ő hatására hagytam fel az önsajnálattal, a miért pont én állásponttal és kezdtem elindulni az önállóság felé.
Köszi,olyan jó hogy mindezeket leírtátok,annyi új információt kapunk!!
Sári, én még a főzhető fecskendők és nagy tűk idején gyerek voltam ( 80-s évek),anyukám adta be az injekciót. Később tanultam meg a beadást, de addigra már a tű mérete is csökkent ( ha jól emlékszem, talán 1-2 év volt már csak amikor főzni kellett). Utána jöttek be az egyszer használatos vékony műanyag fecskendők tűvel beépítve. Nehéz időszak volt.
Kedves Anita! Elhiszem,hogy nehéz volt,még felnőttnek is rossz nemhogy gyereknek! 🙁
Anita semmilyen szövődményed nincs ennyi idő alatt?
Ezekhez a hypós dolgokhoz volt szerencsém , az én anyámat amikor még dolgoztam retúrban hozta – vitte a mentő eszméletlenül mert Ő nem tudta mit tegyen , vagy nem időben evett , de voltak olyan magas cukrai is , hogy nem tudtam megmérni , mert 25.5 ig mért a cukormérő !!!A szomszédok figyeltek ilyenkor Rá ,mert dolgozni kellett !!
Marika aki ezt átélte másképpen tudja értékelni ma a cukorbetegek kezelését.Mennyi minden változott az évek során jó irányba,még ha időnként rossz dolgok is vannak!!
A mai kezelési formák ott, hol ezt tisztességesen végzik, és személyre szabottak, ott személyre szabottak az elvárások is, amit egy kezelt betegtől el lehet várni. Mindannyian mások vagyunk és senkit sem lehet uniformizálni. Mindannyiunk másképpen reagál mindenféle körülményre. A kezelő orvosom, aki az általam már említett Iványi Tanár úr tanítványa, folyamatosan ezt teszi és így viszonyul a betegeihez. Mindenkitől más az elvárása. Az embereket maximum baltával lehetne egyformára szabni, de belül akkor is mások maradunk. Engem nagyon bosszant ez a 7 -es HBA1c érték megállapítása. Ha nem az egyén munkáját, törődését, kínlódását értékelik. Nem mérlegelik az anyagi helyzetéből, az életkorából, a neméből, az egyéb betegségeiből, a képzettségéből, akár a nemzetiségi hovatartozásából átvett, rögzült szokásaiból adódó sajátosságokat, amiket igazából csak egy őszinte orvos-beteg kapcsolat során kialakult tapasztalat során lehet mérlegelni, értékelni, na akkor régen rossz. Költői a kérdésem: miért nem bízzák a szakorvosokra a mérlegelés lehetőségét.
Akkor én megfogadtam , ha én esetleg cukorbeteg leszek , mert az esélyem nagy volt, mindent másképpen fogok csinálni , mint az Anyukám tette . Akit ilyen közelről érint ez a betegség teljesen másképpen reagál mint akinek hirtelen , ismeretlenül robban az életébe . Ő úgy élte meg mint egy tragédiát , én már könnyebben elfogadtam , amikor kiderült , hogy már benne vagyok .
Mindenkinek köszönöm,hogy leírta az “élményét” nagyon jó olvasni,és ma aki cukorbeteg lesz más szemmel tudja látni a világot!
Sokat segítetek ezekkel a bejegyzésekkel!!
Nagyon Köszönöm Nektek!
sziasztok! sikerült belépnem!
Na látod milyen ügyes vagy!